Tükröm, tükröm… avagy tükör, mint mérőeszköz
A romáknak a hiedelemrendszerük miatt problémáik vannak a tükörrel. Nem tartják normális dolognak és nem is történik meg, hogy a lakószobában tükröt tartanának. Babonás félelem lengi körül ilyen formán a tükröt. Viszont változnia kell ennek is, ha igazán az Úr gyermekeivé válunk, nem pedig egy külcsínt, a felszínen új szokásokat veszünk fel. Lemérhető, melyik van a mélyebb rétegünkben. Ha beengedjük a szívünk legmélyébe Őt, a Szentháromság Istent:
a Teremtőt, az Élet forrását,
a szinte folyékony Szeretetként belénk folyó Jézusunkat,
a Szentlelket, a megelevenítő, újjászülő Szent Szellemet,
akkor a dolgoknak változnia kell! Nos… Kemény munkája volt az Úrnak, de elvégezte! Dicsőség Istennek! Testvérem alvószobájában 2db tükör van éjjel-nappal! Fia szobájában is ott van, éjjel-nappal! Teljes szabadság van az Úrban!! Halleluja!
2 Kor 3.17
17Az Úr ugyanis a Lélek: ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. (SZITB)
Galata 5.1
1A szabadságot Krisztus szerezte meg nekünk. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak benneteket. (SZITB)
Ézsaiás 61.1
1Az Úr lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket. Hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak. (SZITB)
Zsolt 68.7
7Isten otthont ad a hontalannak, a fogolynak visszaadja szabadságát. Csak a lázadók maradnak a kietlen pusztán. (SZITB)
Ki a fogoly? Ki van börtönben? Mi a börtön? Mi a kietlen puszta? Ki van megkötözve? Ki által van megkötözve? Miféle fogságban van tartva? A babonaság, a hiedelemvilágok, a szokásrendszerek, az életnélküli dogmák, sok olyan dolog van, ami az élő Istent eltakarja, ami mesévé, misztikummá degradálja az Életet. Fogságban van, meg van kötözve a sötétség által, nem szabad az ilyen ember. Pedig személyes, élő szeretetközösségben létezhetünk az Úrral, válaszolhatunk, mert van Hívás, személyre szóló!!
Apcsel. 2.39
39Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket – bár távol vannak – meghívott a mi Urunk, Istenünk. (SZITB)