A rózsa medál
- Mek?
- Mek. Megjöttem. Elintéztem, amit kért. Rakattam elemet az órájába. Bent voltam a városban, a Ferencesek utcájában, mert azt az órást ismerem. Tudja milyen gyönyörűt láttam? Az órás mellett van egy régiség bolt, és a kirakatban volt, és komolyan szerelembe estem vele! Egy gyönyörű medál! Egy rózsa medál. Olyan, mint egy igazi rózsa, kinyílt rózsa, kb. négy cm, és igazi mestermű! Meg fogom venni, képzelje csak el, ha megyek valahová és fölveszem, mennyire szép lenne!!
- Akkor mesélek magának valamit, és lehet, hogy mégsem fogja megvenni.
- ?
- Volt egy öreg házaspár Olaszországban, és született nagy sokára egy kislányuk. Szerették nagyon, az Urat is és a kislányt is, ennél fogva a kislány is nagyon szerette az Urat. Megszorultak az öreg szülők, és férjhez adták a lánykájukat elég fiatalon egy durva, goromba emberhez. A kis fiatalasszony szelíd volt és békességesen tűrő, egy feltétellel tűrő: ha eljárhat templomba. Ezt megengedte neki a férje, akitől maga a falu is rettegett, mert viszálykodó, hírhedt, verekedő ember volt. Az asszonya szelíd maradt mindennek ellenére, és ez a szelídség az évek alatt legyőzte ezt a vadembert, és Istenhez tudta vezetni a férjét. Igen ám, de a sok régi ellensége közül az egyik megölte ezt a már megjavult férfit. Két fiuk volt, és abban a faluban a vérbosszú volt szokásban, és a két gyerek vérbosszút esküdött apjuk gyilkosára. Az történt, hogy pár évre rá ez a két fiú is meghalt, az öreg szülők sem éltek már, és ott maradt teljesen egyedül ez az asszony, a hatalmas szeretettel a szívében az Úr iránt. Elhatározta, hogy megvalósítja nagy álmát, és kolostorba vonul. Persze ezt nem engedélyezték neki, mivel asszony volt már, de végül mégis csak sikerült, megvalósult az álma. Még harminc éves sem volt. Ott bent is a szelídségével, a türelmével tűnt ki a többiek közül Rita, mert ez volt a neve. Határtalan bizalom volt benne az Úr felé. Egyszer, már idősebb korában ő vezette a rendtársait egy zarándoklatra Rómába, és be akarta bizonyítani, hogy az Úr gondoskodó, és sajátságos módon, hogy ezt bebizonyítsa, a folyóba dobta az útiköltségre kapott pénzt. Rendtársai szerették őt, betegségében is szeretettel ápolták. Már alig volt benne élet, amikor rózsa nyílott neki a havas télben: az Úr ajándéka volt ez Ritának a halála előtt.
- Mennyire szép történet!
- És mit gondol Mónika, ez az asszony akarta volna hordani a maga rózsa medálját? Neki a szíve volt az ékes. Ő az Úrnak akart tetszeni. Én azt javaslom magának, ne vásároljon maga semmiféle rózsa medált. Ékesítse maga is a szívét, hogy az Úrnak tetszedjen… Ez a fontos, higgye el…
1Ugyanígy az asszonyok is engedelmeskedjenek férjüknek, hogy ha némelyek közülük nem is hisznek Isten szavának, a feleségük magaviselete szavak nélkül is megnyerje őket, 2amikor látják tiszteletet érdemlő, tiszta életeteket. 3Ékességüket ne külsőségekben keressék, abban, hogy hullámos a hajuk, arany ékszereket aggatnak magukra vagy drága ruhákat viselnek. 4Isten szemében a rejtett ember az értékes, romolhatatlan szelídségével és nyugodt lelkével. 1 Péter 3.1-4 (SZITB)
