Hol lakik az Isten?

 Építő beszélgetés a mindennapokból…

1.beszélő:  - Hol lakik az Isten?

2.beszélő:  - A hagyma szívecskéjében!

3.beszélő:  - ? (amúgy szerdán megyünk moziba) Ezt neked a TV-ben mondták, vagy honnan veszed?

2. - Miért? Szerinted mihez hasonlít az ember? Legjobban.
3. - A majomhoz. Némelyik.
4. - Azt mondják Istenhez. (Na de melyik?)
5. - Szerintem pedig a hagymához!
6. - Mi orosz órán olvastuk a „Hagymácska” mesét. De akkor a magyarok mihez hasonlítanak? A káposztácskához?
7. - Nem, ahhoz a franciák, ők káposztában születnek…
8. - Na ja, akkor mi meg békák vagyunk, úgy hozott a gólya, mi?
9. - A herceget biztosan, csak el ne felejtsd megcsókolni!
10. - Most akkor elmondhatom, vagy nem, hogy miért olyan az ember, mint a hagyma?
11. - Mert jó sokat sír!
12. - Ki? A hagyma?
13. - Na, figyeljünk, mert még képes megsértődni! Akkor jöjjön a hagyma sztori!
14. -(amúgy szerdán tényleg megyünk moziba)

 Szóval szerintem az ember olyan, mint a hagyma. Ugyebár van a külső héja, ami más színű, és kemény. Ha azt leszedjük, még van 1-2 réteg, ami még mindig héj, és nem a hagyma, de egyre jobban hasonlít a hagymára, mármint arra, amit megeszünk. A közepén, a legbelsejében van a hagyma szívecskéje, onnan épül fel maga a hagyma, és onnan rügyezik is ki. Na ilyen az ember is szerintem, rétegekből áll. Kívül van egy kéreg, ami megvédi. Az embernél ez a kéreg mire jó? Olykor áthatolhatatlan, és csak elfedi a dolgokat. Az emberi kapcsolatokban melyik „hagymarétegünket” hagyjuk érintkezni? Melyik részünkkel keressük a párunkat? Mennyire engedjük be, mennyire hagyjuk, hogy megismerjen, belénk lásson a másik ember? A héj az csak a felszín. Sokszor rácsodálkozom, hogy a dohányosok milyen hamar találnak egy új munkahelyen is barátokat, akikkel remekül elvannak. De az a gyanúm, hogy ez a felszínek találkozása. Ezért is alattomos a cigaretta, mert elhiteti az emberrel, hogy ha baj van, ha motoszkál a lélek, és valamit ki akarna fejezni, akkor, mint a babáknál a cumival: csak gyorsan le kell nyugtatni azt az érzést, és nem kell törődni vele. Gyorsan egy cigi, és minden megy tovább. Egy babát akár egy egész délután be lehet csapni a cumival, még ha éhes is, mert valahogy megnyugtatja. De szerencsére azért a babák előbb-utóbb rájönnek, hogy csali cumi ide vagy oda, ők mégiscsak éhesek. A dohányosok csali-cuminak használják a cigit, hogy újra és újra lenyugtassák a lelküket, mert a lelkük próbál jelezni, hogy állj meg, gondolkodj el ezen és ezen. A sötét oldal így tudja elérni, hogy egy ember örökké alvó állapotban maradjon, és sose gondolkodjon el az életen, a saját életén, ne akarja gyökerében megváltoztatni a dolgokat. Nem engedi a sötétség, hogy az ember meglássa önmagát. Nem engedi meg a lelki tükrökbe való belepillantást, mert bár fájdalmas, de nem jöhet létre e nélkül változás. Aki nem látja meg soha önmagát, nem tud Jézussal mit kezdeni. Kell az a döbbenet, hogy az ember rájöjjön arra, önmagát valóságosan látva, hogy nagyon-nagy szüksége van Jézusra. Arra a békességre, amit csak Jézus tud megadni. Az a békesség minden értelmet felülhalad és nem hasonlítható semmihez.

 Filippi 4.7

⁷és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.  (PB)

 Jézussal a hagyma szívecskéjében lehet találkozni. Szimpátia Jézussal létrejöhet a hagyma-létünk bármely rétegében, de a hangulatok, és a szimpátia semmire nem elég. A mi igazi valónk, az igazi lényünk ott lakik a hagyma szívecskében, és bármilyen meglepő, alapjáraton Isten is ott lakik. Hogy tudjunk találkozni Istennel, szükséges, hogy önmagunkkal találkozzunk. Ha Isten valami módon megérint minket úgy, hogy még nem is ismerjük saját énünket, nem vagyunk jóban még a lelkünkkel, az Istennel való találkozás és közösség ezt is létrehozza.

 1Kor.3.16

¹⁶Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek?  (SZITB)

 Ézsaiás 57.15

¹⁵Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.  (PB)

 1Sámuel 16.7b

Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet. (SZITB)

 Ézsaiás 57.20,21

²⁰De az istentelenek olyanok, mint a háborgó tenger, amely nem bír megnyugodni, csak sarat és iszapot vetnek fel hullámai. ²¹„Nincs békéjük az istenteleneknek” – ezt mondja az én Istenem. (SZITB)

 Apcsel 17.24-29

²⁴A világot s a benne találhatókat teremtő Isten nem lakik emberi kéz emelte templomokban, hiszen ő az ég és föld Ura.²⁵Nem kívánja emberi kéz gondoskodását, mintha szüksége volna valamire, hisz ő ad mindennek életet, levegőt és mindent. ²⁶Ő telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet. Ő határozta meg ittlakásuk idejét és határát. ²⁷S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktől sem. ²⁸Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk, ahogy költőitek is mondják: „Mi is az ő nemzetségéből valók vagyunk.” ²⁹Ha tehát az Isten fiai vagyunk, nem szabad azt gondolnunk, hogy az istenség aranyhoz, ezüsthöz, kőhöz vagy a művészet, az emberi elme valamilyen alkotásához hasonló (SZITB)