Hallándusz I.

 Zsid.4.12

¹²Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. (PB)

 - Jó napot Mónika. Régen láttam. Le is ül kicsit nálam? Látom valami bántja, mert egyáltalán nem figyel rám. Inkább mondja el, aztán majd beszélgetünk.

- Honnan tudja? Ha itt vagyok, nem merek gondolni se haragosat, mert tudom, hogy tudja, és akkor szégyellem magam. Úgy érzem, mindig tudja a gondolataimat, érzéseimet. Először ez zavart, de most már nem. Tudja, ez az érzés segített igazán tudni azt, hogy Isten előtt sem lehet titkolózni, mert teljesen tudja minden titkos érzésünket, haragunkat, minden érzelmi rezdülésünket, sőt, a cselekedetek miértjét is. Azt gondolom, Istent jobban érdeklik a miértek, mint maguk a cselekedetek. Nem gondolja?

- De, ezt én is így gondolom, hogy a miértek a legfontosabbak. Egyébként meg, ha haragszik, magának a legjobb, ha ezt beismeri. Nem úgy lesz jó hívő, ha valami meglévőt letagad, hanem vegye észre, hogy az a valami még mindig ott van, és kezdjen rajta legalább elgondolkodni. Legyen őszinte önmagához, az már egy fél győzelem.

- Igen.

- Igen. És akkor elmondja, mi az, ami most magát piszkálja?

- Jó. De, lehet, nem fogja érteni, mert én sem értem.

- Attól még elmondhatja. Én kötök, ezt a kosarat befejezem, maga meg beszéljen. Kezdheti.

- Jó. Voltam egy imaórán. Nem szoktam menni, mert most Bibliaórákra járok, de elmentem, és ami ott elhangzott, azt nem értem.

- Miért, felolvastak? Mit olvastak, hogy hallándusz? Vagy, hogy szólándusz? A rádióban is felolvastak, de azért én nem estem kétségbe tőle:

  Jertek, kérlek, és halljátok: micsoda beszéd az, amely az Úrtól jő ki? ³¹És eljőnek hozzád, a hogy a nép össze szokott jőni, s oda ülnek elődbe, mint az én népem, és hallgatják beszédidet, de nem cselekeszik, hanem szerelmeskedő énekként veszik azokat ajkokra, szívök pedig nyereség után jár. ³²És ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat. (Ezékiel: 33.30b-32 Károli)

 - Jaj, ne vicceljen már!

- Mónika én sosem viccelek magával. Most ha figyelne rám, nem pedig a hangulatra, megérthetne fontos dolgokat. Az a baj magával, hogy elragadják a hangulatok, és nem megy a dolgok mélyére. Pont erről beszéltek a rádióban, és látja, betalál magánál is.

- Jó, akkor mondja el még egyszer és figyelek rá.

- Többször nem mondom el, most akkor igazán figyeljen. Istenről, az Igéről beszél:

 Ezékiel: 33.32

³²És ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat. 

 - Nahát. Pontosan ezt érzem sokszor én is a Bibliával, hogy gyönyörű költői emelkedettség, fölemeli a lelkem, de igazán nem ér utol, mert én túl egyszerűen gondolkodok. Mint egy erős hangulat, de még a világi verseket is elfelejtjük, nem igaz? Honnan tudja ezt Isten, hogy van, akire így hat a beszéde? Meg mondjuk a templomok is, hogy fennköltség, csodálatos hangulat, amire vágyik is az ember, de hát egy hangulat nyilván nem változtatja meg az ember életmódját, gondolkodásmódját, a képletet, ami szerint működik. Igazam van?

- Isten alkotta az embert, nyilván tudja, mi van benne. Azt gondolom.

- Én tudom, mi van benne! Isten lelke van benne, mert úgy teremtette, hogy belelehelte!

- Igaza van.

 1Mózes 2.7

⁷Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé.

 Róma 8.9

⁹De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.

 - Maga aztán egy érdekes ember Mónika, most ettől felvillanyozódott, jó kedve lett. Most mit csinál, elmegy? Még el sem mondta, amit akart. Hogy majd holnap, értem. Meg a Hanna, meg az óvoda. Meg a hangulatok, meg a rohanás. Nem jól van így, de csak menjen. Isten áldja.

 Róma 8.5,6

⁵Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira. ⁶Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.

 János 1.9-13

⁹(Az Ige) volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. ¹⁰A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. ¹¹A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. ¹²Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében, ¹³akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.