Hírvivő angyalok

 Ők mindennap átjárnak ide a kiskocsival vízért. Igen… Tudta róluk, hogy ők angyalok?

- Micsoda? Kik?

- Hát a Sanyiék.

- ??

- Tudja, akikhez átjárok reggelente kávézni. Náluk voltunk születésnapot köszönteni, gitároztam is, nem emlékszik?

- Mi?? Na jó, föladom. Nem értem. Hogyan angyalok?

- Hát hírvivő angyalok.

- Oké, rendben. És ez jó vagy rossz? Jó hírét keltik, vagy rosszat mondanak?

- Na igen. Hát ez nem tőlük függ. Ők csak viszik a hírt, azt, amit látnak.

- Hoppá. Ez átgondolandó. Szóval… Tőlem függ, hogy mit tudnak vinni, továbbadni rólam. Ha bennem és körülöttem rend van, szeretet van, normálisság van, akármilyen okból is terjednek a hírek, nem tudnak rosszat mondani! Így van?

- Bizony így van.

És az angyalok oda és vissza viszik a híreket. Mi az ember reakciója? És mi annak a vonzata? Isten reagál, újra és újra, mert élő a kapcsolat. A Bibliában így:

Lukács 1.10-14 és 18-22a

¹⁰A nép egész sokasága pedig kint imádkozott a füstölőáldozat órájában. ¹¹Ekkor megjelent neki az ÚR angyala, és megállt a füstölőáldozati oltár mellett jobb felől. ¹²Zakariás amikor ezt meglátta, megrettent, és félelem szállta meg. 

¹³De az angyal így szólt hozzá: "Ne félj, Zakariás, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak fogod őt nevezni. ¹⁴Örülni fogsz, boldog leszel, és sokan örülnek majd az ő születésének, 

¹⁸Zakariás így szólt az angyalhoz: "Miből tudom meg ezt? Hiszen én már öreg ember vagyok, feleségem is előrehaladott korú." 

¹⁹Az angyal pedig így válaszolt: "Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok. Elküldött engem, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt.

²⁰De íme, amiért nem hittél szavaimnak, amelyek pedig be fognak teljesedni a maguk idejében, most megnémulsz, és egészen addig nem tudsz megszólalni, amíg mindezek végbe nem mennek." 

²¹A nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban. ²²Amikor mégis kijött, nem tudott velük beszélni… (PB)