Hitre hangolva...

A Kosárkötő és az Isten

A Kosárkötő és az Isten

2018. február 21. - a Kosárkötő

19. A csali

A csali

 A csali főtt kukorica volt. Nem volt éppen pénzünk, azért vittem egy doboz főtt kukoricát szendvics helyett a kirándulásra, azt találtam csak a kamrában. A kislányommal mentünk ki a Tóra. Látta a pecásokat, és mindenképpen halat akart fogni ő is. Odavolt a halakért! Egy házaspár pedig odavolt a lányomért, ahogyan ezt elő tudta adni a gyerek. A női táska rejtelmei között volt egy varrótű, a férfi behajlította a tűt, damilt találtunk a bokrok alatt, hosszú ágat is, és készen volt a pecabot, főtt kukorica csalival. Méri lelkesen bedobta (kb. 1 m-re), lehetett érezni, hogy ráharapott a hal, mert húzta erősen befelé, Méri meg húzta kifelé, és húzta, húzta, de nem tudta kihúzni. Már én is húztam, mint a répás mesében, aztán végre megindult és kijött!

- Mi? A cápa? A bálna?

- Nem, ronda, mint egy tengeri izé’, na de mi ez? Méri eldobta a botot és elfutott, a pad mögé bújt, én meg próbáltam beazonosítani a lényt, és… rákot fogtunk! Nem a szájával, hanem az összes kezével, illetve az összes lábával fogta azt az egy szem főtt kukoricát, és semmiképpen nem akarta elengedni! Ráztam, már mindent kipróbáltam, aztán… én is elmentem a pad mögé. Hát érdekes, ahogy nem harcoltunk vele, visszaballagott a tóba a mi rákunk.

- Na ez jó volt! Tetszetős kis történet! Tudja mi jutott eszembe? Az ördög csalija. Hogy hogyan cserkészi be az ördög a leendő áldozatát. Azért jutott eszembe, mert az is valami olyasmi, mint a pecázás. Egyébként én nem szeretek pecázni, mert bár szép a tó, a táj, de nekem nincs türelmem tétlenül ott ülni. Inkább kosarat kötök a Homokbányában, a füzesben, aztán bejövök a városba és eladom. Akkor is szép helyen üldögélek. De ez most mindegy. Az ördögnek nagyon sok türelme van, ő ráér. Mint egy igazi pecás! A lényeg, hogy az „áldozat”, bekapja a csalit.

- Mi a csali?

- Aki horgászik, mit tesz a horogra?

- Amit a hal a legjobban szeret!

- És ha egér van a házban? Az egérfogóba mit tesznek? Azt, amit az egér nem szeret?

- Hát azt, amit a legjobban szeret!

- Az illat, az éhség odavonzza… És mi a vége? Meghal! Tudja ám az ördög mindenki gyenge pontját, és ott teszi ki a csalit! Ott fog jönni, és azt fogja mondani, azt fogja tenni, amit vár a leendő áldozat, amire vágyik az „egérke”.

 2Korintus 11.14

14Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. (Károli)

Mert ez egy harc az emberi lélekért.

1Péter 5.8

8Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: (PB)

Jézus egész pontos leírást ad az ördögről, az ördög jelleméről:

János 8.43,44

43Miért nem értitek a beszédemet? Azért, mert nem vagytok képesek meghallani a szavamat. 44Az ördög az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja. (SZITB)

Az ördög jöhet álarcban, akár vallásos burkolatban is, de behoz az ember életébe bűnt, és még vádol is: elestél! Nézd meg milyen vagy! Résen kell lenni. Kit enged be az ember az életébe? Mi a jobb? Valakivel kézen fogva sétálni a pokolba (én, meg XY, meg az ördög), vagy azt választani: én meg Jézus?

Jakab 4.7

7Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. 8Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek. (PB)

 Máté 6.24

24Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is. (SZITB)

Nem lehet fél lábbal még egy kicsit a múltban, a „test” szerint is kicsit, meg újjászületett emberként is élni egyszerre. Ez a két dolog kioltja egymást. Az eredmény: elfáradás, meggyengülés, kimerülés, semmi növekedés.

 

 

 

18. Hallándusz II.

Hallándusz II.

 - Képzelje, megyek vendégségbe! Magától veszek ajándékot, azt fogom vinni!

- Na és kis vendégségbe megy, vagy nagyba? Mekkora ajándékot fog tőlem venni?

- Meghívtak a Krisztikéék, és odamehetünk nyaralni a házukba, amíg ők elmennek családostul külföldre nyaralni! Olyan jó lesz! Tudja mit szeretnék vinni? Valami fedeles tartót! Ne szögletest, kerek dobozt, fedelest! Úgy tíz nap múlva, addigra kell!

- Rendben Mónika, megcsinálom.

- Addigra pont fizetést is kapok, ne legyen előbb kész, csak 10 nap múlva. És most elmondom, mi volt az imaórán. Hát tudja imádkoztunk.

- ??

- Igen, és ezt nem értem. Imádkoztunk családtagokért, hogy vigyázzon rájuk az Úr, gyógyítsa meg őket, eddig rendben van, de imádkoztunk a megtérésükért is. És ezt már nem értem. A Bibliaórán azt mondták, hogy az az egyén privát, személyes döntése, hogy elfogadja-e az Urat, hogy személyesen ő akar e kapcsolatba kerülni vele, és hogy e szerint lesz közösségben Istennel, és Jézussal, és miután meghal valaki, a halála után, e szerint a döntése szerint vagy az örömben, az Úrral, vagy az Isten nélküli, szeretet nélküli helyen tölti az örökkévalóságot…

- És ezzel mi a problémája, ezen mit nem ért?

- De várjon, had mondjam végig! Eddig ezt is értem. Csak azt nem értem, hogy ezt hogyan lehet befolyásolni? Mert ugye, ha már meghalt valaki, akkor már a kész tények vannak, azt nem lehet befolyásolni, ez világos, amit döntött az életében, az van utána is. De én azt nem értem, imával hogyan lehet befolyásolni, hogy megtérjen a családtagom?

- Hát hogy vonzza őt az Atya, és a kőszívét cserélje ki hússzívre, tegye érzékennyé, hogy meghallja az Igét, az üzenetet, hogy felismerje jelen állapotát és azután a megmenekedés útját. Ezért Mónika.

- De hát őrizője vagyok én a testvéremnek?

- Mónika tudja mit mondott most? Amikor féltékenységből megölte a testvérét Káin, és az Úr kérdezte tőle, hogy hol van a testvéred, Káin pontosan ezt válaszolta. És ez bizony nem jó válasz. Kérdésnek sem jó, higgye el.

 1Mózes 4.9,10

9Akkor az ÚR ezt mondta Kainnak: Hol van Ábel, a testvéred? Kain ezt felelte: Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek? 10De az ÚR így szólt: Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről. (PB)

 Az Úr őrizőnek akar minket látni, van is erre megbízásunk, pontos munkaköri leírással:

 Ezékiel 33.7,8

7Emberfia! Téged ilyen őrállóvá tettelek Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben! 8Ha ezt mondom a bűnösnek: Bűnös vagy, meg kell halnod! - és te nem mondod meg, és nem figyelmezteted a bűnöst, hogy rossz úton jár, akkor az a bűnös meghal ugyan bűne miatt, de vérét tőled kérem számon. (PB)

3Mózes 19.17

17Ne gyűlöld a te atyádfiát szívedben; fedd meg a te felebarátodat nyilván, hogy ne viseljed az ő bűnének terhét. (Károli)

 2 Timoteus 2.25

25aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket, hátha az Isten megadja nekik egyszer, hogy megtérve megismerjék az igazságot, 26és felocsúdjanak az ördög csapdájából, aki foglyul ejtette őket, hogy akaratát teljesítsék. (PB)

 Ezékiel 33.10/b,11

Ezt mondjátok, mondván: Bizony a mi bűneink és vétkeink rajtunk vannak, és bennök mi megrothadunk, mimódon éljünk azért? 11Mondjad nékik: Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen. (Károli)

 

 

 

 

17. Hallándusz I.

Hallándusz I.

 Zsid.4.12

12Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. (PB)

 - Jó napot Mónika. Régen láttam. Le is ül kicsit nálam? Látom valami bántja, mert egyáltalán nem figyel rám. Inkább mondja el, aztán majd beszélgetünk.

- Honnan tudja? Ha itt vagyok, nem merek gondolni se haragosat, mert tudom, hogy tudja, és akkor szégyellem magam. Úgy érzem, mindig tudja a gondolataimat, érzéseimet. Először ez zavart, de most már nem. Tudja, ez az érzés segített igazán tudni azt, hogy Isten előtt sem lehet titkolózni, mert teljesen tudja minden titkos érzésünket, haragunkat, minden érzelmi rezdülésünket, sőt, a cselekedetek miértjét is. Azt gondolom, Istent jobban érdeklik a miértek, mint maguk a cselekedetek. Nem gondolja?

- De, ezt én is így gondolom, hogy a miértek a legfontosabbak. Egyébként meg, ha haragszik, magának a legjobb, ha ezt beismeri. Nem úgy lesz jó hívő, ha valami meglévőt letagad, hanem vegye észre, hogy az a valami még mindig ott van, és kezdjen rajta legalább elgondolkodni. Legyen őszinte önmagához, az már egy fél győzelem.

- Igen.

- Igen. És akkor elmondja, mi az, ami most magát piszkálja?

- Jó. De, lehet, nem fogja érteni, mert én sem értem.

- Attól még elmondhatja. Én kötök, ezt a kosarat befejezem, maga meg beszéljen. Kezdheti.

- Jó. Voltam egy imaórán. Nem szoktam menni, mert most Bibliaórákra járok, de elmentem, és ami ott elhangzott, azt nem értem.

- Miért, felolvastak? Mit olvastak, hogy hallándusz? Vagy, hogy szólándusz? A rádióban is felolvastak, de azért én nem estem kétségbe tőle:

  Jertek, kérlek, és halljátok: micsoda beszéd az, amely az Úrtól jő ki? 31És eljőnek hozzád, a hogy a nép össze szokott jőni, s oda ülnek elődbe, mint az én népem, és hallgatják beszédidet, de nem cselekeszik, hanem szerelmeskedő énekként veszik azokat ajkokra, szívök pedig nyereség után jár. 32És ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat. (Ezékiel: 33.30b-32 Károli)

 - Jaj, ne vicceljen már!

- Mónika én sosem viccelek magával. Most ha figyelne rám, nem pedig a hangulatra, megérthetne fontos dolgokat. Az a baj magával, hogy elragadják a hangulatok, és nem megy a dolgok mélyére. Pont erről beszéltek a rádióban, és látja, betalál magánál is.

- Jó, akkor mondja el még egyszer és figyelek rá.

- Többször nem mondom el, most akkor igazán figyeljen. Istenről, az Igéről beszél:

 Ezékiel: 33.32

32És ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat. 

 - Nahát. Pontosan ezt érzem sokszor én is a Bibliával, hogy gyönyörű költői emelkedettség, fölemeli a lelkem, de igazán nem ér utol, mert én túl egyszerűen gondolkodok. Mint egy erős hangulat, de még a világi verseket is elfelejtjük, nem igaz? Honnan tudja ezt Isten, hogy van, akire így hat a beszéde? Meg mondjuk a templomok is, hogy fennköltség, csodálatos hangulat, amire vágyik is az ember, de hát egy hangulat nyilván nem változtatja meg az ember életmódját, gondolkodásmódját, a képletet, ami szerint működik. Igazam van?

- Isten alkotta az embert, nyilván tudja, mi van benne. Azt gondolom.

- Én tudom, mi van benne! Isten lelke van benne, mert úgy teremtette, hogy belelehelte!

- Igaza van.

 1Mózes 2.7

7Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé.

 Róma 8.9

9De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.

 - Maga aztán egy érdekes ember Mónika, most ettől felvillanyozódott, jó kedve lett. Most mit csinál, elmegy? Még el sem mondta, amit akart. Hogy majd holnap, értem. Meg a Hanna, meg az óvoda. Meg a hangulatok, meg a rohanás. Nem jól van így, de csak menjen. Isten áldja.

 Róma 8.5,6

5Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira. 6Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.

 János 1.9-13

9(Az Ige) volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. 10A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. 11A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. 12Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében, 13akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. 

 

 

16. Földrajz órán

Földrajz órán

 - Mónika maga szerette a földrajzot? Hogy van vele?

- Ó igen! Nagyon! Rengeteget játszottunk!

- Tényleg? Ne mondja! Akkor érdekes tanára lehetett.

- De hát nem a tanárral! A térképpel! Illetve a padtársammal, Mártival. Több éven át az órákon ezt játszottuk: én kinéztem valamit, leírtam a nevét a padra, ő meg megkereste. Azután ő nézte ki, a padra írta, és én kerestem meg. Városokat, hegyeket, folyókat… Tudja ez milyen jó volt!

- Hát akkor helyben vagyunk. Engem a vízrajz foglalkoztat. Képben van?

- Nagyjából tudom az óceánok nevét, a tengerek nevét, és a kontinensek legnagyobb folyóit… Erre gondolt?

- Közelít, közelít…

- Akkor elmondja? Figyelek ám. Meg segíthetek is éppen.

- Akkor figyeljen, elmondom. Az foglalkoztat engem, hogy: már egy hete csak magára gondolok, mindig, meg - megállva…

- Hogy nyikorgó kosarával az ölemben mentem a padlásra?

- Mónika én most komoly dolgokról beszélek, igaz, jött ez a vers, de most már tényleg figyeljen rám. A vízről nagyon sokat tanultak a gimnáziumban, tudom. Gondoljon az esőre. Konkrétan egy csepp vízre gondoljon. Maga olyan, mint az az egy csepp víz. Olyan kis semmi, nem figyel rá senki, de tudja Mónika, ha az az egy csepp víz rendszeresen, újra és újra odaesik egy kemény sziklatömbre, tudta azt maga, hogy az a sziklatömb nem marad ugyanaz? Kettétörhet, vagy egy mély vájat, hasadék keletkezhet benne. És mitől? A rendszeresen érkező egy cseppecskétől. Maga olyan, mint a víz. Én pedig a sziklatömb. Erős voltam és kemény. De már nem vagyok ugyanaz. Tudja megfejtettem ám a maga erejét. Merthogy ez nem a maga ereje.

 János 7.38

38Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek! (PB)

 Rájöttem, hogy azok a hetente érkező levelek, amik tele voltak Isteni Igékkel, meg azzal, hogy mit mondott a pásztor, ezekben nem a maga ereje, nem a maga gondolatai voltak. Ezek Istentől kijövő üzenetek voltak. A boríték nekem volt címezve, de maga az üzenet is Istentől, az is nekem volt szánva, most már tudom. Tudja már elég sok levelet kaptam, amikor is egyet egyáltalán elolvastam belőlük. Nagyon sokat kellett várnom egyszer egy buszra, kotorásztam a zsebemben, és hogy elüssem az időt, na jól van, elolvasom… Túl soká jött a busz, többet is elolvastam. Hát nagyon furcsák voltak, bolondságnak tűnt, mert olyan bizakodó, bíztató, boldog írások voltak. Meg az volt a legfurcsább, hogy Istennek van hite. De tudja, hisz maga írta ezeket nekem. Szóval erről soha senki nem beszélt, hogy Istennek van hite. És miben hisz? Például bennem. Vagy magában. Vagy a Jóskában, meg a Pistában, egészen addig, amíg az utolsó lélegzete még megvan az embernek. Hogy ez a Jóska-Pista igent mond Isten szeretetére. Ez az Isten hite. Na tudja Mónika, én ezért kezdtem el olvasni a kicsi kék Bibliát, hogy bebizonyítsam, hogy maga bolondságokat írogat nekem. Egyre dühösebben olvastam, sok időm ráment, napi egy óra biztosan. Így telt el egy teljes év. Novemberben kezdtem, és rávaló novemberben, pontosan 4-én itt, itthon teljesen egyedül voltam, de betöltött az Úr, valahogy önmagával, és megértettem mindent, összeállt minden.

 János 1.1,3,4,9,13

1Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.  3Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. 4Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.  9Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.  16Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.  (PB)

 Mónika! Nekem valamilyen részem életre kelt, mert ezek a szavak bennem valami mély rétegemben lettek igenek és ámenek. Én nem ismertem ezeket az Igéket, de ahogy akkor betöltött Isten Szelleme, tudtam, hogy Jézus maga az Ige, tudtam, hogy Jézus Élet, és hogy az Ige Élet! Talán soha nem éreztem magam annyira boldognak, és elégedettnek. Az lett az életérzésem, hogy nem hiányzik semmi. Engem újjászült Isten, azt kell hogy mondjam. Boldog ember lettem. Érti Mónika?

 Ezékiel 47.12

12A folyó mentén, mindkét parton mindenfajta gyümölcsfa nő, amelyeknek lombja nem hull le, s gyümölcse nem fogy el: minden hónapban friss gyümölcsöt hoznak, mert vizük a szentélyből fakad. Gyümölcsük eledelül, lombjuk pedig orvosságul szolgál. (SZITB)

 

 

 

15. Végigmész a halálsoron

Végigmész a halálsoron

 Jelenések könyve 3.15-16

15Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró! 16Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból.  (PB)

Bementem a reggeli busszal, leszállítottam azt a két kosarat, amit tegnap még maga kent át. A vásárcsarnokban kérték, vannak ott megrendelőim, tudja. Ott találkoztam egy rég nem látott falubelimmel. Nagyon megörült, most szabadult, szegény elég sokat ült. Tele volt kérdésekkel: Hogy vagy testvér? Mi van a családoddal? Na, de most tényleg! Gyerekeid? Tanultak, azt mondod? Hogy ezért vitték valamire? Hát ja… Öreganyád jól van? Apád? Kötözködős még? Na és a szomszéd? Iszik még rendesen? És az a kis öregasszony a negyediken? Ő lejár még? Mennyit is kapott a Jóska akkor? Régen láttalak. Valahogy más vagy. Mi változott meg benned? Nem is iszol. Miért nem kell? Ott voltam majdnem délig, de elmondtam neki mindent. Jézusról, az Igéről, és hogy engem az Ige megváltoztatott…

És most, hogy hazaértem, és itt van, én teszek föl kérdéseket magának Mónika! Istennel, a hittel kapcsolatban: A maga családja, a gyerekei tudják, hogy két ország van? Hogy nincs harmadik, se több. Van Isten országa, a Fény országa… Igen. Igen, már itt van, jelen van és építjük a szavainkkal, gondolatainkkal, cselekedeteinkkel. Ha építjük. Viszont ha nem építjük, akkor mit teszünk? Mivel nincs harmadik, meg köztes, akkor bizony a sötétség országát tesszük nagyobbá és nagyobbá gondolatainkkal, szavainkkal. Nem is kellenek a rossz cselekedetek, csupán gondolatainkkal remekül lehet építeni, növelni, táplálni, etetni a sötétséget.

Ki melyik országot építi, oda tartozik. Választható. Sötétség vagy világosság? Felelősség, mert nem csak itt, a földi életében, de az örökkévalóságban is oda fog tartozni.

 Mónika! Ha maga végigmegy a halálsoron, mit érez? És ha ott látja a családtagjait, mit érez?

Kell, hogy imádkozzon a családjáért!!

 Márk 2. 3-5

 3Oda akartak hozzá menni egy bénával, akit négyen vittek. 4Mivel a sokaság miatt nem fértek a közelébe, megbontották annak a háznak a tetejét, ahol ő volt, és nyílást vágva leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt. 5Jézus pedig látva a hitüket, így szólt a bénához: "Fiam, megbocsáttattak a bűneid."  (PB)

Testvérem imádkozz a családodért!

 Kolosse 3. 13-14

 13Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. 14Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent.  (PB)

Imádkozz a családodért!

 

süti beállítások módosítása