Zsalaganyagok
Kisdolgok és nagy dolgok
„Hallotta mekkora vihar volt az éjjel? Reggel, amikor fölébredtem, túl nagy volt a nyomás. Fölmentem… és nem volt ott a szilvafa! Most mi lesz? Hol és hogyan ezután?”
Erre minden bizonnyal születni kell. Testvérem a beszédstílusát nyilván az Úrtól kapta, valami csuda jó dologra! Van az Úrnak az életünkre nézve megengedő, jó, és tökéletes akarata. Izgat a kérdés, vajon testvérem életében mit tartogat Isten tökéletes akarata? Már belelépett Isten jó akaratába és én gyönyörködöm az én Atyám mindenre kiterjedő gondoskodó figyelmében, és átformáló szeretetében! Ez az átformálás megjelenik a külső körülményekben is, és testvérem gondolkodásának megváltozásában is. Mondtam? Testvérem tulajdonképpen hajléktalan volt, ezért elég látványosan tud cselekedni az Úr. Isten önmagáról tesz bizonyságot újra és újra, ahogy testvérem körülményeiben az áldottság egyre nyilvánvalóbban látszik! Dicsőség az Úrnak.
Róma 12.2
2És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. (Károli)
Szóval a stílus. Sosem tudom igazán, hogy éppen könnyed társalgás folyik vagy mélységekbe megyünk, vagy már ott is vagyunk? Egy Talány: „Amikor az ember érzi azt a jóleső érzést, amikor megszabadul a már fölöslegessé vált dolgoktól.” Hát javaslok egy napot, ennek a mondatnak a jegyében átgondolni a dolgokat! Támpontok: a test, lélek, szellem szintjei. Nyúlhatunk ehhez a mondathoz a test szintjén, ha az Úrban akarunk növekedni? Igen, mert minden összefügg mindennel. Nem lehet megragadni az Urat, ha nincs önfeledtség, szabadság, őszinteség. Ezek hiányában a kapcsolat igencsak felszínes lenne. Engedd meg magadnak az emlékezést, amikor egy-egy betegség, műtét, szülés után mekkora érzés volt, amikor testedben megszabadultál a fölöslegessé vált salakanyagoktól. Most komolyan próbáld beleképzelni magadat egy ilyen helyzetbe. És most jöjjön a lélek szintje. Vannak ott is fölösleges dolgok? Kínzó érzések, gyötrelmek, neheztelések, harag, vágyak? Milyen jó is lenne megszabadulni tőlük! A szellem szintjén is lehet fölösleges dolog? Igen. Mert korunkban itt van a rengeteg, számunkra ismeretlen tan, áramlat minden irányból. Beszívjuk a sokféleséget és már nem átlátható semmi. Ebben az állapotban nem meglátható az, amivel nekünk dolgunk kellene, hogy legyen. Csak gyűjtünk, gyűjtünk: tárgyakat, amik lassan megfojtanak, érzelmeket, amik agyonnyomnak, és a szellemi dolgokban is büszkén vagyunk sokszínűek, nyitottak és elfogadóak. Igaz?
Három evangélium is ír a gazdag ifjúról, valószínű fontos. Érdekes az előzmény is, biztosan van összefüggés!
Márk 10. 15
15Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképpen sem megy be abba. (Károli)
Márk 10. 17-24
17Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" 18Jézus így szólt hozzá: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül. 19Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat." 20Az pedig ezt mondta neki: "Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva." 21Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: "Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem." 22A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. 23Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: "Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!" 24A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni! (PB)
„Amikor az ember érzi azt a jóleső érzést, amikor megszabadul a már fölöslegessé vált dolgoktól.”
Még egy emlék a totyogós lányaimról: éppen hogy tudtak járni és megláttak valami izgalmasat, odamentek érte és boldogan hurcolták, de mást is megláttak, hát azt is megragadták. Boldog, büszke kis pofácskájuk volt, milyen ügyesek is ők! Egy darabig. Mert amikor a harmadik valamit nem bírták megfogni, és egy valamit mindig le kellett, hogy tegyenek, hogy az újabbat meg tudják ragadni, hát sírás lett mindig a vége, mert képtelenek voltak elengedni, amit már egyszer birtokoltak.
Khm… mi hány évesek is vagyunk?
„Amikor az ember érzi azt a jóleső érzést, amikor megszabadul a már fölöslegessé vált dolgoktól.”
Jelenések 3.17-18
17Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen: 18tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss. (PB)
